Nem akarom továbbá, atyámfiai, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, a kik elaludtak, hogy ne bánkódjatok, mint a többiek, a kiknek nincsen reménységök. — 1Thesszalonika 4:13
Járatunk már mintegy 15 perce a levegőben volt, amikor a pilóta bejelentette, hogy a repülőgépnek súlyos problémája van, amit a személyzet igyekezett analizálni. Néhány perccel később közölte, hogy egy rezgésről van szó, és vissza kell térnünk a reptérre. A légi utaskísérők néhány további bejelentésben lépésről lépésre elmagyarázták, mi történik épp és mi fog történni, amikor landolunk majd. Egy olyan eseménynél, ami rémisztő lehetett volna, az utasok félelmei feloldódtak, mert megkaptuk a megfelelő információt.
Az első században thesszalonikai hívők egy csoportja attól félt, hogy azon szeretteik, akik meghaltak már, örökre elmentek, és hiányozni fognak Krisztus második eljövetelekor. Pál ezért ezt írta: „Nem akarom továbbá, atyámfiai, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, a kik elaludtak, hogy ne bánkódjatok, mint a többiek, a kiknek nincsen reménységök.” (1Th 4:13) Pál vigasztaló szavainak az volt a célja, hogy feloldja félelmeiket azáltal, hogy a helyes információt adta meg nekik, ami az egész történetet mássá teszi. Miközben veszteségüket siratták, reménykedhettek az eljövendő újra találkozásban azokkal, akik Krisztusban voltak.
Veszteséges időszakokban mi is vigasztalásra és reményre találhatunk, hiszen a Biblia megadta számunkra a helyes információt. — Bill Crowder
A halál nem időszak – az csak egy vessző.
4Mózes 34–36
Márk 9:30-50